A mozgás összerendezetlensége, az ok-okozati összefüggések felismerésének nehezítettsége, a szerialitási problémák az étkezésben és az öltözködésben is megmutatkoznak, ezért ezek számbavétele is fontos. Finommozgás, manipuláció szintjén fontos figyelmeztető jelek, ha az ábrázolása bemutatás után is csak firkaszintű. Egyszerű fűzéseket nem tud végrehajtani. Labdát nem célzottan dob. Kezessége még nem alakult ki. Emberábrázolás még nem jelent meg vagy arányaiban és részletezettségében jelentősen elmarad életkorától. A laterális dominancia bizonytalan. Ceruzafogása szabálytalan. Azujjak, kéz, kar izomzatának területén: remegés, görcs, túl alacsony feszültség tapasztalható. Formákat nagy eltérésekkel követ le. Önálló formamásolásra nem képes, szögletesíteni nem tud. (Kereki és mtsai, 2018)
Atipikus pszichomotoros fejlődésről akkor beszélünk, amikor azt tapasztaljuk, hogy a gyermek egy vagy több fejlődési területen megkésett vagy minőségében eltérő fejlődést mutat.
A fejlődést befolyásoló rizikófaktorok: genetikai adottságok, külső rizikófaktorok: várandóság alatti rizikófaktorok, szülés körüli rizikó, születés utáni rizikó. Mindhárom időszakban érheti a fejlődő szervezetet néhány a fejlődést befolyásoló rizikófaktor: toxikus ártalom (magzati korban anyai függőségek alkohol, drog, dohány bármilyen életkorban egyéb vegyszer, gyógyszer, ionizáló sugárzás. Fertőzés (méhen belül az anya fertőző betegségének típusa és a magzat kora meghatározó jelentőségű) vagy valamilyen visszafordíthatatlan károsodással járó baleseti sérülés.(Kereki és mtsai, 2018; Kereki és mtsai, 2019)
Kereki és mtsai (2018), (2019) által kidolgozott könyvek segítséget nyújtanak a figyelemfelkeltő jelek felismerésében, valamint abban, hogy mire érdemes odafigyelnünk. Érdemes odafigyelnünk néhány kóros figyelemfelkeltő jelre: a felmérés során a gyermek, egyenes vonalon képtelen végig sétálni, gyakran mellélép. Egyensúlyozást igénylő helyzetekben kezeivel nem segít (nem teszi ki). Gerendán oldalazva halad, a lábak egymás mellé zárásával. Képtelen lábváltással felfelé lépcsőzni. Nem képes egy lábon egyensúlyozni. Labdajátékok során labda dobásakor egyensúlyát veszti, labdát merev karokkal kapja el. Futás sebességét nem képes szabályozni vagy futás közben gyakran elesik. Egy lábon nem tud megállni, vagy csak pillanatokra áll meg. Nem tud a földtől elrugaszkodni. Kétkerekű kerékpárt még nem használ. Fontos megemlíteni a szenzoros feldolgozási zavarok főbb típusait: szenzoros modulációs zavar. Szenzoros moduláció alatt a központi idegrendszer azon szabályozó működését értjük, amely során feldolgozásra kerülnek a szenzoros ingerből (például az emberi érintés, tárgyak felszíne, fájdalom stb.) származó információk. Zavara esetén nehézséget okoz a szenzoros inger természetének, intenzitásának megfelelő flexibilis viselkedéses válaszadása. A szenzoros modulációs zavarok három típusa különböztethető meg: szenzoros túlérzékenység, szenzoros érzéketlenség vagy tompaság, szenzoros élménykeresés. A másik zavar, amely befolyásolhatja a mozgásfejlődést a szenzoros alapú mozgás rendellenességek: a szenzoros feldolgozás zavarai testtartásbeli vagy az akaratlagos mozgások kivitelezési problémájához vezetnek.
Huba (2011) meghatározása szerint: a pszichomotoros fejlődés során a gyermek folyamatosan elsajátítja mind a mentális, mind a mozgásos aktivitást lehetővé tevő készségeket; a csecsemő képessé válik az akaratlagos fordulásra, ülésre, mászásra; a kisgyermek a járásra, beszédre, hólyagkontrollra és kognitív problémák megoldására kezdeti szinten.
Bizonyos pszichomotoros képességek kialakulásának kronológiai sorrendje a legtöbb gyermeknél hasonló. A pszichomotorika tehát egy olyan motoros magatartás, mely a személyiség integrált részét képezi. Magába foglalja a neuromuszkuláris tevékenységet, a szenzoros érzékelést és integrációt, a mozgásfolyamatok megélését, a testtel kapcsolatos érzelmeket, valamint az interakciót és a kommunikációt. A pszichomotoros fejlődés főbb területei a leggyakrabban alkalmazott csoportosítások szerint: nagymozgás, finommozgás, kommunikáció, gondolkodás, szociális-érzelmi fejlődés, öltözködés és egyszerű tisztálkodás, táplálkozás.
Pincésné (2011) megfogalmazása szerint az izomtónus zavarai: hipotónus és hipertónus. A nagymozgások zavarai: rosszul integrált reflexek, zavarok a testtartás, állás és egyensúly reakciókban. A cselekvés tervezésének és irányításának zavarai: fejletlen testséma, bizonytalanság a jobb-bal irányokban, kialakulatlan lateriális dominancia, gyenge bilaterális mozgáskoordináció, motorikus gátoltság, motorikus hiperaktivitás.
Fontos, bármilyen észrevételünk, kételyünk, kérdésünk van, forduljunk szakemberhez. Minél hamarabb kiderül a probléma, a kisebb nagyobb lemaradás, annál hamarabb kaphatunk segítséget, fejlesztést.